Gyergyóremete központjának mai arculata 1880 és 1910 között alakult ki, amikor az itt élő gazdag örmény családok és a remetei székely Puskás család az Osztrák-Magyar Monarchia polgári ízlésének megfelelő impozáns épületeket emeltek. Ekkor épült Puskás Sámuel kereskedő boltja, a Dobribán Kristóf keresekedő háza, a Sáska-ház, valamint Mélik István több nagy épülete.
Az 1989-es rendszerváltás után néhány épületet visszakaptak régi tulajdonosaik, felújításkor pedig törekedtek a házak polgári jellegének megőrzésére.
A „SÁSKA” HÁZ (Cseres Tibor tér, 11 sz.)
A „Sáska” házat egykori örmény tulajdonosai után Málnássy vagy Dobribán féle háznak is nevezik. 1875 és 1893 között épült. Négyszögű, nehézkesnek tűnő, a központot uraló épület. Különlegességei a nyugati oldal szimmetrikus sarok rizalitjai, melyeknek enyhén háromszög alakú záródásait hagyma alakú kiképzések és oroszlán alakok díszítik. Mindez keleti (örmény-perzsa) művészeti hatásra utal. Az épület az évtizedek során számos átalakítást szenvedett, viszont a falak síkját tagoló félköríves és egyenes záródású ablakok, valamint a fölöttük lévő volutás, palmettás szemöldökdíszek szerencsére eredetiben megmaradtak. Ma a római katolikus egyház tulajdona.
A PUSKÁS-HÁZ (Cseres Tibor tér, 15 sz.)
A Puskás család régi gyergyóremetei család. A család elődei az 1848-49-es szabadságharcban is résztvettek, ott voltak a fehéregyházi csatában is. A központban, a Kőpataka mentén ma is álló házuk több részben épült, melynek építése 1911-ben fejeződött be. Baloldali része a sok átalakítás miatt sokat veszített eredetiségéből, melynek fő dísze a homlokzat közepén emelkedő íves záródású mellvéd. Nagyobb figyelmet érdemel az épületsor jobboldali része. A boltozatos, bejáratánál erősen törtívű mellvéd ablakait íves kiképzésű francia liliomban végződő motívum díszíti.
A ZAKARIÁS-HÁZ (Cseres Tibor tér, 26-28 sz.)
A fakereskedelemmel foglalkozó örmény származású Mélik család a 20. század elején Csík vármegye egyik legmódosabb családja volt. A 19-20. század fordulóján emelt „U” alakú épületük homlokzata ma is eredeti állapotában látható. Boltíves bejárata szimmetrikusan osztja az épületet. A jobboldali részen pilaszterek között félköríves ajtó és két ablak látható, a baloldali ablakok egyenes záródásúak. Figyelemre méltó a nyugati rész diadalívszerű lizénás-pilaszteres díszítésű bejárata. Kovácsoltvas kapuján a család monogramját jelentő „M” fölött a társadalmi rangot jelentő ötágú korona látható. Jelenleg az épület egy része lakóház, másik részében kereskedelmi egység működik.
A ZAKARIÁS-HÁZ (Cseres Tibor tér, 20 sz.)
Az örmény származású Zakariás család tagjai nemcsak Remetén, hanem az egész régióban fontos közéleti szerepeket (ügyvéd, jegyző, tanár, pénztárnok) töltöttek be a századok során. A 20. sz. elején emelt házuk az 1990-es években végzett tetőzeti átalakítások során sokat veszített eredetiségéből. Az út felőli frontja viszont még mindig figyelemre méltó.
Jelenleg vendéglő és üzlethelyiség.
A NOVÁK-FÉLE HÁZ (Cseres Tibor tér, 5 sz.)
Az örmény Novák Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia korában az egész Gyergyói-medencében elismert műasztalos és a remetei kulturális élet egyik szervezője volt. Az 1913-as nagy árvíz elpusztította műhelyét, majd egyetlen, egyetemista fiának hirtelen halála miatt depresszióba esett, és vállalkozása tönkrement.
A 20. sz. elején emelt „L” alakú frontján kváderezett épület az udvar felől tornácos volt, amelyen nagyon szép kovácsoltvas korlát futott végig.
Ma az épületben elemi iskola az un. Vaskapus iskola működik.
A BELBIRTOKOSSÁG ÉPÜLETE (Borvíz út, 1 sz.)
A Belbirtokosság épületének út felőli frontja egy 1903-as fényképen már látható. Északi és déli szárnya később épült. Mindig valamilyen közhivatal vagy intézmény működött benne (csendőrség, községháza, adóhivatal, orvosi rendelő, szülészet).
Jelenleg a remetei Belbirtokosság tulajdona.
Az ELEKES-FÉLE HÁZ (Biatorbágyi út 13.)
A község egyik legrégibb polgári háza. A tetőzet egyik tartógerendájának ma is látható felirat: 1889. július 14. Eredetileg a Puskás család építette, amelynek leányai a gyergyóújfalvi Elekes fiakhoz mentek férjhez.
A családból több, tudományos kutatással is foglalkozó személy került ki (orvos, orvos-professzor, Afrika kutatásban is résztvevő mérnök).
Az idők folyamán az épületen átalakításokat hajtottak végre, de homlokzati része, tűzfala, boltozatos pincéi eredetiek. Jelenleg magánház.
A REMETEI TÁJHÁZ (Bánya utca, 11 szám)
Az Avully-Remete Alapítvány vezetése 2000-ben elhatározta egy régi, de jó állapotban levő és helyi jellegű építészeti elemeket viselő ház megvásárolását a község központjában, amelyben elhelyezhető lenne a néprajzi gyűjtemény és a Cseres Tibor emlékszoba berendezése. Az Illyés Közalapítvány támogatta az alapítványt, de a pályázatra megítélt összeg és az alapítvány önrésze nem volt elég a ház megvásárlására. Az alapítvány ekkor Remete község Önkormányzatához fordult segítségül, ahol megértésre és támogatásra talált. A tájház pillanatnyilag háromnegyed részben önkormányzati és egynegyed részben alapítvány tulajdonú. A megvásárlást követték a javítási és felújítási munkálatok az eredeti építészeti formák megtartásával. 2001 szeptemberében ide költözött a Cseres Tibor Emlékszoba és a néprajzi gyűjtemény, szép avató ünnepség keretében a Falunapok alkalmával.
A tájház jelenleg felújítás és átrendezés alatt áll.
HAJDANI CSENDŐRLAKTANYA
A Turisztikai Információs Központ fő út felőli homlokzata a hajdani csendőrlaktanya maradványa. Az épület 1945 után néptanácsként funkcionált. Az 1990-es években, egy befejezetlen átépítést követően veszítette el műemlékjellegét.