Gyergyóremete központjának mai arculata 1880 és 1910 között alakult ki, amikor az itt élő gazdag örmény családok és a remetei székely Puskás család az Osztrák-Magyar Monarchia polgári ízlésének megfelelő impozáns épületeket emeltek. Ekkor épült Puskás Sámuel kereskedő boltja, a Dobribán Kristóf keresekedő háza, a Sáska-ház, valamint Mélik István több nagy épülete.
Az 1989-es rendszerváltás után néhány épületet visszakaptak régi tulajdonosaik, felújításkor pedig törekedtek a házak polgári jellegének megőrzésére.
A „Sáska” házat egykori örmény tulajdonosai után Málnássy vagy Dobribán féle háznak is nevezik. 1875 és 1893 között épült. Négyszögű, nehézkesnek tűnő, a központot uraló épület. Különlegességei a nyugati oldal szimmetrikus sarok rizalitjai, melyeknek enyhén háromszög alakú záródásait hagyma alakú kiképzések és oroszlán alakok díszítik. Mindez keleti (örmény-perzsa) művészeti hatásra utal. Az épület az évtizedek során számos átalakítást szenvedett, viszont a falak síkját tagoló félköríves és egyenes záródású ablakok, valamint a fölöttük lévő volutás, palmettás szemöldökdíszek szerencsére eredetiben megmaradtak. Ma a római katolikus egyház tulajdona.
A Puskás család régi gyergyóremetei család. A család elődei az 1848-49-es szabadságharcban is résztvettek, ott voltak a fehéregyházi csatában is. A központban, a Kőpataka mentén ma is álló házuk több részben épült, melynek építése 1911-ben fejeződött be. Baloldali része a sok átalakítás miatt sokat veszített eredetiségéből, melynek fő dísze a homlokzat közepén emelkedő íves záródású mellvéd. Nagyobb figyelmet érdemel az épületsor jobboldali része. A boltozatos, bejáratánál erősen törtívű mellvéd ablakait íves kiképzésű francia liliomban végződő motívum díszíti.
A fakereskedelemmel foglalkozó örmény származású Mélik család a 20. század elején Csík vármegye egyik legmódosabb családja volt. A 19-20. század fordulóján emelt „U” alakú épületük homlokzata ma is eredeti állapotában látható. Boltíves bejárata szimmetrikusan osztja az épületet. A jobboldali részen pilaszterek között félköríves ajtó és két ablak látható, a baloldali ablakok egyenes záródásúak. Figyelemre méltó a nyugati rész diadalívszerű lizénás-pilaszteres díszítésű bejárata. Kovácsoltvas kapuján a család monogramját jelentő „M” fölött a társadalmi rangot jelentő ötágú korona látható. Jelenleg az épület egy része lakóház, másik részében kereskedelmi egység működik.
Az örmény származású Zakariás család tagjai nemcsak Remetén, hanem az egész régióban fontos közéleti szerepeket (ügyvéd, jegyző, tanár, pénztárnok) töltöttek be a századok során. A 20. sz. elején emelt házuk az 1990-es években végzett tetőzeti átalakítások során sokat veszített eredetiségéből. Az út felőli frontja viszont még mindig figyelemre méltó.
Jelenleg vendéglő és üzlethelyiség.
Az örmény Novák Gyula az Osztrák-Magyar Monarchia korában az egész Gyergyói-medencében elismert műasztalos és a remetei kulturális élet egyik szervezője volt. Az 1913-as nagy árvíz elpusztította műhelyét, majd egyetlen, egyetemista fiának hirtelen halála miatt depresszióba esett, és vállalkozása tönkrement.
A 20. sz. elején emelt „L” alakú frontján kváderezett épület az udvar felől tornácos volt, amelyen nagyon szép kovácsoltvas korlát futott végig.
Ma az épületben elemi iskola az un. Vaskapus iskola működik.
A BELBIRTOKOSSÁG ÉPÜLETE (Borvíz út, 1 sz.)
A Belbirtokosság épületének út felőli frontja egy 1903-as fényképen már látható. Északi és déli szárnya később épült. Mindig valamilyen közhivatal vagy intézmény működött benne (csendőrség, községháza, adóhivatal, orvosi rendelő, szülészet).
Jelenleg a remetei Belbirtokosság tulajdona.
A község egyik legrégibb polgári háza. A tetőzet egyik tartógerendájának ma is látható felirat: 1889. július 14. Eredetileg a Puskás család építette, amelynek leányai a gyergyóújfalvi Elekes fiakhoz mentek férjhez.
A családból több, tudományos kutatással is foglalkozó személy került ki (orvos, orvos-professzor, Afrika kutatásban is résztvevő mérnök).
Az idők folyamán az épületen átalakításokat hajtottak végre, de homlokzati része, tűzfala, boltozatos pincéi eredetiek. Jelenleg magánház.
Az Avully-Remete Alapítvány vezetése 2000-ben elhatározta egy régi, de jó állapotban levő és helyi jellegű építészeti elemeket viselő ház megvásárolását a község központjában, amelyben elhelyezhető lenne a néprajzi gyűjtemény és a Cseres Tibor emlékszoba berendezése. Az Illyés Közalapítvány támogatta az alapítványt, de a pályázatra megítélt összeg és az alapítvány önrésze nem volt elég a ház megvásárlására. Az alapítvány ekkor Remete község Önkormányzatához fordult segítségül, ahol megértésre és támogatásra talált. A tájház pillanatnyilag háromnegyed részben önkormányzati és egynegyed részben alapítvány tulajdonú. A megvásárlást követték a javítási és felújítási munkálatok az eredeti építészeti formák megtartásával. 2001 szeptemberében ide költözött a Cseres Tibor Emlékszoba és a néprajzi gyűjtemény, szép avató ünnepség keretében a Falunapok alkalmával.
A tájház jelenleg felújítás és átrendezés alatt áll.
A Turisztikai Információs Központ fő út felőli homlokzata a hajdani csendőrlaktanya maradványa. Az épület 1945 után néptanácsként funkcionált. Az 1990-es években, egy befejezetlen átépítést követően veszítette el műemlékjellegét.